nature-powered beauty
Menü
nature-powered beauty
Az előző részben megismerkedhettek a bőrfelszíni hidrofil lipid funkciójával, ebben a részben a bőr védelmi vonalának szereplőit vesszük górcső alá.
Ahogy az előző részben olvashattátok, a bőr „hadseregének” számos katonája van, és mindegyik fontos szerepet tölt be. Ebben a részben ezek közül mutatunk be kettőt.
Ők tulajdonképpen bőrünk legfelső rétegének (hámréteg) legfelső alrétegének (szaruréteg) a téglái. Úgy kell elképzelni a szaruréteget, mint egy téglafal, amit az elején becsületesen megépítettek a munkások, ám a végére elfáradtak és ezért a téglafal a felsőbb sejtsorokban lazább szerkezetű. Annyira laza, hogy enzimek parancsára, vagy egy enyhe vakarás hatására, vagy csak úgy maguktól fájó búcsút vesz egynéhányuk a bőrtől és leválik. Ezeknek a „hulla sejteknek” az anyaga egy igen ellenálló vázfehérje, a keratin. Annak ellenére, hogy „halottak”, enzimatikusan aktívak maradnak és nagyon fontos szerepük van a barrierben (védelemben) és mechanikai szilárdságot adnak, valamit fizikai stabilitást. Utóbbit szoros együttműködésben teszik egy másik katonai alakulattal, az „acélsodronyokkal”.
De ezekről majd később.
Fontos velük kapcsolatban az is, hogy ha nem tudnak működni, vagy a kialakulásuk során hiba van, akkor az azonnal megmutatkozik a bőrön pl. ekcéma, pikkelysömör, bőrirritáció, vagy egyéb nem túl kellemes formában. Egyébként többtényezős biztonsági rendszere van a bőrünknek, mert ha a szaruréteg „döglött sejtjei” nem tudják ellátni funkciójukat, akkor az alsóbb sejtsorokban lévő, szintén „halott sejtek” át tudják venni feladatukat. Ha azonban ők sem tudják ellátni ezt a védelmi funkciót, akkor kialakul a teljes káosz. Általában ilyenkor van az, hogy semmit nem tolerál a bőr. Az olyan mondatok, hogy „akármit kenek rá, minden irritálja”. Na ezért is nagyon fontos, hogy mindennek az alapja az lesz, hogy ezt helyrehozzuk.
Ezek tulajdonképpen a „halott sejtek” koporsói, és a halotti lepel így nagyon drasztikus megfogalmazásban. Azok a rendezők/védők, amelyek az elhalt szarusejteket „burkolják” és a sejthártyához hasonló felépítésű fehérje/lipid burkok. A fehérjeburok nem más, mint az elhalt szarusejtek sejtvázainak a fehérjéi, amik – ahogy a nevükben is benne van – vázat adnak a sejteknek. Ennél azonban bonyolultabb a funkciójuk. Az ő segítségükkel lesznek az elhalt sejtek laposak, illetve ők „horgonyozzák” ki az elhalt szarusejteket, valamint fontos forrásai az NMF-nek, vagyis a nedvességmegkötő faktoroknak. Tehát ez a „boríték”, amely legnagyobb részt filaggrin nevű fehérjéből épül fel, képes a vízvesztés megakadályozásra. Ez a feladata azért nagyon fontos, mert a fokozott a hám vízvesztése, az intoleráns, gyulladásra hajlamos bőrt eredményez. Fontos feladata az is, hogy kémiai védelmet biztosít a „hulláknak”. Csökkent mennyiségük, mutációjuk különböző bőrbetegségekhez (pl. atópiás dermatitis, pikkelysömör) vezethet. Létezésük befolyásolja a normális bőrbarrier kialakulását. Jól látható, hogy a fehérjeburok kvázi „halotti lepelként” működik.
A lipidburok funkciója jóval szerényebb, mégis nagyon fontos. Ez a zsírsavakból és ceramidból álló boríték szerkezeti alapot ad az elhalt szarusejteknek. Tulajdonképpen a „hullák” koporsója. Szerepe van a bőr folyadékháztartásában is és nagyon jó haverja a fehérjeburoknak, hisz nagyon erős – kovalens – kötéssel kapcsolódik a fehérjeburokhoz.
Ha nem tökéletes a fehérje és a lipidburok, szintén sérül a bőr barrier funkciója.
Ebben a részben bemutattuk a hadsereg nehéz páncélosait. A következő részben a gyalogság katonáit ismerhetitek meg.
Forrás: "kláratanárnő"
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülj akcióinkról, újdonságainkról. Adataidat az adatkezelési szabályzatunknak megfelelően bizalmasan fogjuk kezelni, nem adjuk tovább harmadik félnek és felesleges információkkal sem fogunk bombázni. Kérünk olvasd el a részletes tájékoztatót.
