Pro-pre-poszt

Az előző részben a bőrfelszíni hidrofil lipid „lakóit” vettük górcső alá. Ebben a részben megtudhatjátok, hogy milyen módon védekezik a bőr a mikroorganizmusokkal szemben, illetve hogyan tudjuk segíteni a mikrobiom egészséges működését.

Alapvetően két út áll rendelkezésre a nem kívánatos betolakodók ellen. Hasonlít ez ahhoz, ahogyan az értékeinket védjük. Minden kertes ház rendelkezik kerítéssel. Ez a bőr esetében a kifelé irányuló védekezés. Ám ne egyszerű fakerítésre gondoljunk. Sokkal inkább hasonlít a börtönöknél látható megerősített elkerítésre.

Ennek a rendszernek a részei:

az állandó hámlás
a szaruréteg alacsony víztartalma
a verejték bőrfelszínre kerülése
a bőrfelszíni hidrofil lipid – savköpeny, zsírköpeny
a szaruréteg zártsága
a bőr mikrobiomja

Ha mégsem a börtönök kerítéséhez hasonlít a kertünket elhatároló kerítés, és a betolakodó röhögve átmászik rajta, és bejut a házba, akkor lép életbe a riasztórendszer.

Ez a bőr befelé irányuló védekezése. Ha már bejutottak a kis zsiványok, akkor nincs más út, csak az, hogy az immunrendszerünk sejtjei megpróbálják „eliminálni” a betolakodókat, vagy megnehezíteni a haladásukat.

A nehezítést a hám és irha réteg között húzódó „gát”, a bazális membrán adja, illetve ha ez nem jelent akadályt a betolakodóknak, akkor a laza rostos kötőszövet (irharéteg) sejtközötti állományát adó nagy viszkozitású anyagok (pl.: hialuronsav) nehezítik az előre-jutásukat.

az „elimináló” hadtest első katonái a bőr hámrétegének tüskés rétegében található Langerhans-sejtek. Ha ők nem bírnak el a betolakodókkal, akkor az irha réteg ezrede fogja elvégezni a végső leszámolást, melynek legnevezetesebb katonái a fibrociták, limfociták és a masztociták. Alapvetően vagy jól „bekapják” a betolakodókat, vagy ellenanyagot termelnek ellenük, vagy az érfalak áteresztőképességének megváltoztatásával segítik az utánpótlás hadsereg

A bőr kórokozókkal szembeni védekezése tehát elég összetett és amennyiben jól működik a bőr és a katonái is velünk vannak, akkor minden rendben. De mi történik akkor, ha ez nem így van? Ebben az esetben barrier diszfunkció lép fel, vagyis ellenünk fordulnak a jó katonák + sérült a bőrfelszíni hidrofil lipid, melynek eredményeképpen különböző bőrproblémák, kellemetlen bőrállapot jelenhet meg. Pl.: pikkelysömör, atópiás dermatitis, szeborreás dermatitis, pityriasis folliculitis, pityriasis versicolor, szeborreás ekcéma stb.

De ne essünk kétségbe! Van megoldás! A tudományos kutatások ma már nem csak a növényekben lévő hatóanyagokat képesek megtalálni. Képesek vagyunk a hatóanyag tulajdonságait mikrobiológiai és genetikai szinten feltérképezni. Ennek eredményeképpen jelentek meg hatóanyagként az innovatív kozmetikumokban a különböző pro-, pre és posztbiotikumok.

De melyik mi és hogyan hat?

Probiotikum – „barátságos” mikroorganizmus – aktivitásuk a bőrön meghaladja életképességüket, ezért nem szükséges élő baktériumokat alkalmazni, elegendő, ha inaktív, vagy baktérium törmelék kerül a készítménybe hatóanyagként – stimulálnak! Általában segítik a bőr önmegújító folyamatait, vagy kedvezőtlen körülményeket teremtenek a patogén kórokozóknak és gátolják szaporodásukat.

Ilyenek lehetnek pl.: Lactococcus Ferment Lysate, Lactococcus lactis, Lactococcus casei, L

Prebiotikum – emészthető élelmiszer összetevők, amelyek táplálják a jótékony mikroorganizmusokat, segítik hatékonyságukat a patogén mikroorganizmusokkal szemben.

Pl.: alfa-glükooligoszacharid

Posztbiotikumok az élő szervezet mikrobiomjának anyagcsere termékei vagy alkotórészei. Használatukkal kevesebb konzerválószer kell a készítménybe, illetve segíti helyreállítani a bőr mikrobiomját.

Forrás: “kláratanárnő”